A mesterséges intelligencia eszközeinek bevonása a tudományos munkába jó ötlet, hiszen számos képességükkel felülmúlják az embert. Néha azonban meglehetősen furcsa eredményeket produkálnak, például a paleoartnak nevezett tudománykommunikációs területen.
Ma még többe kerül bevetni a mesterséges intelligenciát, mint megtartani az emberi munkaerőt – mutat rá a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) friss kutatása.
A fejlett gazdaságokban hozhatja a legnagyobb változást a munka világában a mesterséges intelligencia, ami bizonyos esetekben jelentős javulást is eredményezhet. Mindez több tényező függvénye, de az IMF friss elemzése szerint proaktív lépéseket kell tenni az MI hatásainak kezelésére.
Egyetlen hónap leforgása alatt 20 százalékkal nőtt azok száma, akik a mesterséges intelligencia térnyerése miatt veszítették el állásukat az Egyesült Államokban.
Nem feltétlenül derűlátó a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a 92 éves Warren Buffett, aki egy Einstein-idézetet is átköltött, hogy szemléltesse az MI és az atombomba feltalálása közötti párhuzamot.
7800 munkakört válthat ki az elkövetkező öt évben a mesterséges intelligencia az IBM-nél, mondta Arvind Krishna, a vállalat vezérigazgatója, aki azt is megnevezte, hogy mely pozíciók lehetnek veszélyben.
Jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra a ChatGPT-t is hozó mesterséges intelligencia, főleg a szellemi munkát végzők lehetnek veszélyben. Ez azonban nem feltétlenül baj: idővel új munkakörök jöhetnek létre, így azok, akiket kiszorított az MI, visszatérhetnek majd a munka világába.